A bejegyzés a Decrypt cikkének fordítása.
A második világháború utáni legnagyobb fegyveres konfliktus dühöng Ukrajnában, de ennek a kimenetelét a Bitcoin (vagy más kriptodeviza) is formálhatja. A Washington Post cikke az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust „a világ első kripto háborúja” néven említi, amennyiben mindkét oldal felfedezte a határokon átívelő fizetőeszköz előnyeit.
Emberek a Föld minden részéről több millió dollár értékben támogatták az NGO-kat (Non-Governmental Organisation), hogy segítsék Ukrajnát az Orosz invázióval szemben. Mindeközben Ukrajnában sokan fordulnak a Bitcoin felé, mivel a háborús pánik miatt a pénzautomaták gyorsan kimerültek. Egy jelentés szerint egy dán újságíró a legnagyobb kriptodeviza segítségével vásárolt magának egy autót amivel el tudta hagyni az országot. 20 évvele ezelőtt minden bizonnyal az arany töltötte volna be azt a szerepet, amit ma a Bitcoin – azaz a cserekereskedelem alapját egy háborús övezetben.
Mindeközben a kripto világ vezetői – akik közül sokak vagyona vetekszik orosz oligarchákéval – a befolyásukat vetik be, hogy megpróbálják enyhíteni a konfliktust. Az Ethereum alapító Vitalik Buterin a Twitteren emelt szót ellene.
De a kripto természeténél fogva kétélű kard – szakértők szerint az orosz vezetés is a kriptodevizák felé fordult (különösen amióta az európai hatalmak levágtak orosz bankokat a nemzetközi fizetési rendszerről, a swift-ről). A technológia agnosztikus.
Bizonyos szempontból ez nem jelent újdonságot, hiszen Irán és Észak Korea már jóval ezelőtt meglépte ezt, amikor elvágták őket a nemzetközi bankrendszertől. De ahogy az IRA is bostoni kocsmákban gyűjt pénzt, az ilyen szerveződések megtalálják a módját, hogy a saját ügyüket támogassák egy tengerentúli konfliktusban.
Ami újdonság, az az hogy milyen egyszerű az ilyen ügyek támogatása a kripto segítségével. A legfrissebb ilyen a kanadai kamionosok tüntetése, amelyre rengeteg felajánlás érkezett bitcoinban. Ez egyrészről a technológia diadala, másrészről külföldi tőke bevonása olyan konfliktusba, ami egy olyan kisebbséget támogat amely (a kanadai esetben) megnehezíti az ott élők életét.
A lényeg azonban, hogy a kripto megkérdőjelezhetetlen szerepet vívott ki magának a konfliktusok támogatásában – legyen az békés vagy erőszakos. Az ukrán konfliktus esetében tisztább a kép, de ez nem lesz mindig igaz. Ott van a kockázat, hogy a kripto-közösség – meggyőződésből, vagy csak mert megteheti – arra használja a vagyonát, hogy oldalak mellé álljon olyan politikai vagy háborús ügyekben, amelyeket nem ért teljesen.
Ugyanakkor a kripto elpolitizálódásának kockázata még nagyobb lehet. Ahogy Jerry Brito megjegyezte egy esszéjében, mindössze a Demokraták és Republikánusok néhány tagja támogatta a kriptodevizákat, de a politikusok nagy többsége nem tudott róla vagy nem érdekelte. De a mai hiperpolarizált helyzetben a kripto olyan üggyé vált, amely arra sarkallta az embereket, hogy olyan véleményt fogalmazzanak meg mint amit a pártvezetők – attúl függetlenül, hogy értik-e, mi az a Bitcoin, vagy más kriptodevizák.
Ez a keveredés és értetlenség, valamint a kripto-támogatások veszélyesek lehetnek. Ugyanakkor az tudás hiánya némileg kontrollálható, amennyiben hozzáértők igyekeznek edukálni a vezető politikusokat a kriptóról és meggyőzni őket, hogy egy elsősorban egy technológiai újítás. Ami használható jóra és rosszra egyaránt.
A blokkláncot nem érdekli a politika. De ahogy az Ethereum első embere megosztotta a twitteren –
Az Ethereum semleges, de én nem.
Vitalik Buterin
Minél hamarabb értik meg az emberek, hogy a kripto önmagában nem jó, vagy rossz, annál jobb lesz a társadalomnak.
A kripto pedig maradni fog. Ahogyan az internet is része a háborúnak, a kripto is az. Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus talán az első ebből a szempontból, de nem az utolsó.
